Címlap A főiskola egységei
Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont
Az Kutatóközpont megalakulásának története:
A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont 2001-ben alakult az MTA határon túli magyar nyelvészeti kutatóhely-hálózat ukrajnai intézeteként. Tagja a Termini-kutatóhálózatnak, mely egyesíti a határon-túli kutató-műhelyeket. A Hodinka Kutatóközpont szorosan együttműködik testvérintézményeivel: a szlovákiai Gramma Nyelvi Irodával, a romániai Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a szerbia-montenegrói (vajdasági) Magyarságkutató Intézettel, a szlovéniai, horvátországi és ausztriai kutatókat egybefogó Imre Samu Nyelvi Intézettel, illetve a többi határon túli magyar régióban működő kutatóhellyel. Fennállása óta együttműködési megállapodást kötött az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetével, az MTA Nyelvtudományi Intézetével, az ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetével, a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Irodával, a kolozsvári Szabó T. Attila Nyelvi Intézettel és a veszprémi Pannon Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékével stb. 
A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont tagja a Termini Kutatóhálózatnak (lásd a http://ht.nytud.hu/htonline/htlista.php?action=firstpage honlapon), amely egy virtuális ernyőszerű intézményrendszer, amely összefogja a fent említett határon túli kutatóműhelyeket.

A kutatóközpont a beregszászi székhelyű II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola kereteiben és épületében működik.
A kutatóközpont a Magyar Tudományos Akadémia és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola támogatja anyagilag.

Névadója: Hodinka Antal
Az kutatóközpont nevét Hodinka Antalról kapta, aki (Ladomér, 1864. jan. 13. – Bp., 1946. júl. 15.) az MTA rendes tagja (l. 1910., r. 1933.) volt, történész, nyelvész, a Pécsi Tudományegyetem első rektora, egyetemi tanár Pécsett és Pozsonyban. A Magyar Nemzeti Múzeum tudományos munkatársa volt, főleg szláv nyelvű kéziratok rendezésével, feldolgozásával, ruszin népdalok gyűjtésével, fordításával foglalkozott.

Kutatási programok:
Az intézet tevékenysége elsősorban a következő területekre terjed ki:
a) a kárpátaljai magyar nyelvhasználat tudományos (legfőképpen szociolingvisztikai) vizsgálata;
b) írott és beszélt nyelvi adatbázisok építése, archiválása, elemzése;
c) a helyi magyar nyelvhasználat nyelvtervezési problémáinak áttekintése, javaslatok megfogalmazása;
d) oktatás, továbbképzés;
e) kutatásszervezés;
f) a tudományos utánpótlás nevelése, segítése;
g) a nyelvészetiek mellett társadalomtudományi kutatási programok segítése, támogatása.

Határon átívelő együttműködés:
A kutatóállomások közötti együttműködés révén számos, az egész Kárpát-medencére kiterjedő kutatási programba kapcsolódtunk be.

1. Korpuszmunkálatok
http://corpus.nytud.hu/mnsz/
Modern szótárak, lexikológiai, lexikográfiai tanulmányok vagy akár leíró nyelvészeti vizsgálatok ma már nem nélkülözhetik a nyelvtechnológiai hátteret. A Magyar Nemzeti Szövegtár (MNSZ) munkálatai 1998 elején kezdődtek el a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Korpusznyelvészeti Osztályán Váradi Tamás vezetésével. A cél egy 100 millió szavas szövegkorpusz létrehozása volt, amely lehetőségeihez mérten reprezentatívan tartalmazza a mai magyar nyelv jellegzetes megnyilvánulásait. A munkálatok 2002-től a Kárpát-medencei Magyar Nyelvi Korpusz projekt keretében kiegészültek a teljes Kárpát-medence magyar nyelvhasználatára kiterjedő gyűjtéssel. Itt a cél egy 15 millió szavas határon túli korpusz létrehozása volt. A Hodinka Antal Intézet feladata volt, hogy 3 millió szóval bővítse a MNSZ adatbázisát. A gyűjtött anyag öt kategóriát kellett, hogy felöleljen: sajtó/újságok, tudományos ismeretterjesztő irodalom, szépirodalomi szövegek, hivatalos nyelv, beszélt nyelvi anyag. A projekt 2005 novemberében fejeződött be, s így a szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági nyelvváltozatokkal kiegészülve valóban nemzetivé vált Magyar Nemzeti Szövegtár. A nyelvi irodák és a Korpusznyelvészeti Osztály együttműködésének köszönhetően az első olyan magyar nyelvi korpusz jött létre, amely a magyarországiak mellett a határon túli magyar nyelvváltozatokat is felöleli.

2. A határon túli magyar nyelvváltozatok leírása – szótártani (lexikográfiai) munkálatok: a magyar nyelv „detrianonizálása”, határtalanítása
A határon túli magyar szólista 2004-ben jött létre a Magyar Tudományos Akadémia határon tú¬li kutatóállomásainak fel¬ada¬tait is ellátó nyelvi irodák és kutató¬he¬lyek összehangolt munkájának gyümölcseként. A határon túli magyar nyelvváltozatok leírása szempontjából áttörést jelentett a Magyar értelmező kéziszótár 2003-ban megjelent második, átdolgozott kiadása, ugyanis ebbe erdélyi, felvidéki és kárpátaljai magyar szavak és szójelentések is bekerültek. A határtalanítási program célja, hogy az újonnan megjelenő magyar szótárak mindegyike az egész magyar nyelvterületről tartalmazza azokat az elemeket, melyeknek helye van a magyar nyelv szótáraiban. 2008-ban a kutatóhelyek együttes munkájának eredményeképpen a ht-lista komplex nyelvi adatbázissá alakult át: létrejött Termini nevet viselő on-line adatbázis (http://ht.nytud.hu/htonline/htlista.php?action=firstpage), amely valamennyi határon túli régióból tartalmaz szótárazott szókészleti egységeket. Jelenleg több mint 3000 szócikket tartalmaz, közülük kárpátaljai felségjelzésű 483 szócikk. Az adatbázis fejlesztési munkálatai tovább folynak Lanstyák István koordinálásával.

3. A Kárpát-medencei magyar földrajzi nevek kodifikációjának előkészítése, egy elektronikus földrajzinév-azonosító szótár elkészítése
Trianon után a Magyarországon kívüli földrajzi nevek kodifikációja mint folyamatos szakmai és államigazgatási feladat átkerült az utódállamok hatáskörébe. Jelenleg a szomszédos államokban kiadott hegy- és vízrajzi térképeken szereplő államnyelvi domborzati nevek egy részének egyáltalán nincs magyar megfelelője, sok esetben viszont magyarországi kartográfiai kiadványból az egyes terepalakulatoknak több magyar neve is kimutatható. A kutatóállomások távlati célja, hogy összegyűjtse a Kárpát-medencei földrajzi nevek teljes korpuszát, rögzítse az egyes nevek pontos denotátumának, illetve államnyelvi megfelelőjét, egységesítse névalakjukat, helyesírásukat, kidolgozza a névalkotás és névhasználat közös szabályait. Kárpátalján elkészült egy elektronikus Kárpát-medencei földrajzinév-azonosító adatbázis, amely helyi földrajzi nevek adott államnyelvi és magyar névváltozatait tartalmazza: a településeknél nagyobb adminisztratív-közigazgatási egységek neve; tájnevek; a földfelszín természetes alakulatainak a megnevezései (domborzati nevek, víznevek). 

Intézeti közös projektek:
1. A kárpátaljai magyar beszélt nyelv tudományos vizsgálata: kárpátaljai magyar hanganyagtár
Ma már sokkal többet tudunk a magyar nyelv kárpátaljai változatairól, mint például egy évtizeddel ezelőtt. A témába vágó vizsgálatok túlnyomó többsége azonban vagy az írott nyelvet elemzi, vagy pedig kérdőíves kutatások anyagait dolgozza fel, és sokkal kevesebb figyelem jut a beszélt nyelv kutatására. A program célja, hogy beszélt nyelvi korpuszok elemzése alapján minél többet tárjon fel arról, milyen is valójában a kárpátaljai magyar nyelvhasználat. 2005-ben kialakítottuk egy hanganyagtár alapjait, amely mintegy 390 órányi digitalizált kárpátaljai beszélt nyelvi hanganyagot tartalmaz. Eddig 100 kárpátaljai magyarlakta településről (összesen 124 magyarlakta települést tartanak számon) van strukturált hanganyagunk. A hanganyaggyűjtést, archiválást, lejegyzést, ellenőrzést az intézet fiatal kutatói végzik. 
Az elmúlt év során megkezdtük a már lejegyzett hanganyag-állomány nyelvészeti elemzését. 2009-ben folytatjuk a hanganyaggyűjtést, illetve a mélyinterjúk nemcsak nyelvészeti, hanem szociológiai elemzését is. Célunk, hogy több fórumon és kiadványban hozzuk nyilvánosságra a kutatás részeredményeit.

2. Nyelvek a nyelvhasználati színtereken
A 2006-ban indult program több egyéni kutatást is magában foglal, melynek célja a nyelvek presztízsének, és a kárpátaljai magyarok kódválasztási stratégiájának feltárása a különböző nyelvi színtereken az interperszonális kommunikációs szituációktól a hivatalos nyelvhasználati szféráig. 2007-ben egy kérdőíves felmérést végeztünk az összes kárpátaljai magyarlakta településen a felnőtt lakosság körében. A közel ezer nyelvhasználati kérdőív kitöltésével csaknem 1000 kárpátaljai magyar család nyelvhasználatáról kapunk képet. Az eredményekről konferenciákon és tudományos publikációkban számolunk be.
• látható kétnyelvűség (kétnyelvű feliratok, hirdetmények, utcanévtáblák )
• hallható kétnyelvűség (hanganyagok)


3. A kárpátaljai magyar nyelvhasználat tudományos bibliográfiája
2004-ben megkezdődött a kárpátaljai magyar nyelvhasználattal kapcsolatos tudományos írásművek bibliográfiájának összeállítása. A bibliográfia azon tudományos könyvek, tanulmányok, cikkek jegyzékét tartalmazza, amelyek 1991-től napjainkig megjelentek. 2008 végén a bibliográfia kárpátaljai részében 720 tétel szerepel.

4. A magyar nyelv a Kárpát-medencében c. kutatási program
A kutatási program célja egy valóságos idővizsgálat lebonyolítása, az 1996-ban végzett ún. RSS-vizsgálat ismétlése. 2006-ban megtörtént a kérdőív újrakérdezése 594 fős mintán. Jelenleg az adatok elemzése folyik. 

5. Magyar nyelvű oktatás a kisebbségi régiókban
A 2005-ben indult közös, három évre tervezett kutatás célja az, hogy átfogó képet kapjunk a kisebbségi magyar oktatási intézmények nyelvi viszonyairól, az oktatás és az anyanyelvhasználat kapcsolatrendszeréről, az anyanyelvi, a többségi nyelvi, valamint a tanult idegen nyelvi kompetenciák milyenségéről, a kétnyelvűség típusairól és működéséről. 


Az kutatóközpont fiatal kutatóinak egyéni programjai:
A közös kutatási projekteken kívül az intézet kutatóinak saját kutatási programjai is vannak. A Hodinka Antal Intézet saját kutatási programja alapján az alábbi témákban folytak és folynak kutatások: nyelvpolitika és nyelvtervezés, nyelvszociológia és színtérvizsgálat, nyelvi kontaktológia, kétnyelvűség-kutatás.

1. A kódválasztás és kódváltás mint kommunikációs stratégia a kárpátaljai magyarok körében (Márku Anita)
Kétnyelvű környezetben ismert jelenség a kódváltás, vagyis, hogy a beszélők egy-egy interperszonális kommunikációs szituáción vagy akár egyetlen mondaton belül nyelvet, nyelvváltozatot váltanak. A kárpátaljai magyar főiskolások és egyetemisták körében végzett kérdőíves felmérés (N=116) segítségével képet kapunk a fiatalok kódválasztását befolyásoló tényezőkről, nyelvtudásuk szintjéről. 
A kétnyelvűségi szakirodalomban a kódváltást úgy említik mint a(z) (etnikai) csoportszerepek meghatározó eszköze. Kárpátalján eddig más kutatások alkalmával foglalkoztak a kárpátaljai magyarok kódválasztási, kódváltási szokásaival, de csak olyan beszélgetési szituációkat vizsgáltak, amikor „kárpátaljai magyar beszél kárpátaljai magyarral”. 
2009-ben az eddigi kutatási eredményeket összegző monográfia jelent meg a Rákóczi-sorozatban a főiskola gondozásában. 
A kódváltások előfordulási gyakoriságának felméréséhez Kárpátalján, valamint ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk a kódváltási szokások okairól, további kutatások szükségesek. 
További kutatási célok, feladatok:
A már meglévő lejegyzett mélyinterjúk tartalomelemzése alapján részletesebb képet kapunk a „kárpátaljai magyar beszél kárpátaljai magyarral” szituációban előforduló nyelvváltási szokásokról. Folytatjuk a hanganyagok gyűjtését, hogy képet kaphassunk arról, hogyan működnek a beszélgetési stratégiák más szituációkban, például ha egy ukrán/orosz egy/kétnyelvű társalog egy kárpátaljai magyardomináns kétnyelvűvel.

2. Stratégiák az etnikailag vegyes házasságokban nevelkedő gyermekek nyelvhasználatában (Karmacsi Zoltán)
A kutatás célja, hogy feltárjuk a kárpátaljai etnikailag (szláv–magyar, magyar–szláv) vegyes házasságokban élő 3–6 éves gyermekek nyelvhasználati stratégiáit.
Feltételezzük, hogy a gyermekek összetettebb kommunikációs stratégiákat alkalmaznak, mint az etnikailag homogén családban felnövekvők; az etnikailag vegyes házasságban nevelkedő gyermekek nyelvhasználatában a szókölcsönzésen túl más kétnyelvűségi jellemzők is jelen vannak, mint például a kódváltás, míg az etnikailag homogén családokban nevelkedő gyermek beszédében legfeljebb csak a szókölcsönzés esete figyelhető meg; az etnikailag vegyes házasságokban felnövekvő gyermek szókincsében az életkornak megfelelő fogalmi ismeret mindkét nyelven megtalálható, s ezek a mindennapi nyelvhasználatban előhívhatók; az életkornak megfelelő fogalmi ismeretek előhívását befolyásolják a beszédpartnerek, a beszédtéma és az esemény, történés átélésének nyelve.

3. A nemzeti és lokális identitás faktorai az ezredfordulón a kárpátaljai magyar közösségben (Hires-László Kornélia)
A kárpátaljai magyar közösség 1918 óta kisebbségben él. Ez a tény nyilván hatással van nemzeti és lokális identitására is. A kutatás során arra teszünk kísérletet, hogy egyrészt empirikus, kérdőíves vizsgálatok adatai alapján, másrészt mélyinterjúk segítségével feltérképezzük: mely elemekből tevődik össze a kárpátaljai magyar nemzetrész nemzeti és lokális identitása; ebben milyen szerepet töltenek be az egyes tényezők (pl. a nemzeti azonosságtudatban mi a közös nyelv, a vérségi kötelék, az állampolgársági hovatartozás stb. szerepe, illetve hogyan, milyen elemek révén jelenik meg a helyi közösséghez tartozás az identitásban).

4. A népességszám változása Kárpátalján a 20. században a népszámlálási adatok alapján (Molnár D. István)
A Kárpát-medencében kisebbségben élő magyarok száma folyamatosan csökken. Mindazonáltal a csökkenés mértéke Kárpátalján a legkisebb. A kutatás fő célja, hogy feltárja mely okok játszottak közre az ily módú csökkenéshez. Ám a nemzetiségek vizsgálata csak a népszámlálási adatok figyelembevételével valósítható meg. Különösen érdekesek a szovjet időszak adatai, melyek közül az 1946., 1959., 1970., 1979. település szintű népszámlálási adatok a mai napig hozzáférhetetlenek. A kutatás fő célja, hogy levéltári kutatások segítségével az adatok hozzáférhetővé és elemezhetővé váljanak.
Intézetünk kiadványai:
Beregszászi Anikó–Csernicskó István–Orosz Ildikó 2001. Nyelv, oktatás, politika. Ungvár: PoliPrint.
Csernicskó István szerk. 2003. A mi szavunk járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba. Ungvár: PoliPrint
Beregszászi Anikó és Csernicskó István szerk. 2004. Tanulmányok a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról. Ungvár: PoliPrint.
Beregszászi Anikó és Csernicskó István 2004. …itt mennyit ér a szó? Írások a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról. Ungvár: PoliPrint.
Beregszászi Anikó–Papp Richárd szerk. 2005. Kárpátalja. Társadalomtudományi tanulmányok. Budapest–Beregszász: MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet – II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. 
Beregszászi Anikó–Csernicskó István 2006. A kárpátaljai magyar nyelvhasználat társadalmi rétegződése. Ungvár: PoliPrint.
Karmacsi Zoltán 2007. Kétnyelvűség és nyelvelsajátítás. Rákóczi-füzetek 25. Ungvár: PoliPrint.
Csernicskó István és Márku Anita szerk. 2007. „Hiába repülsz te akárhová…” Segédkönyv a kárpátaljai magyar nyelvjárások tanulmányozásához. Ungvár: PoliPrint.
Márku Anita 2008. Érvényes történetek. Nyelvválasztási és kódváltási kommunikációs stratégiák a kárpátaljai magyar fiatalok körében. Ungvár: PoliPrint. 172 p.
Intézetünk munkatársai részt vettek továbbá egy magyar–ukrán és ukrán–magyar iskolai kisszótár előkészítési munkálataiban is:
Kótyuk István főszerk. 2007. Magyar–ukrán kisszótár. Ungvár-Beregszász: PoliPrint–KMF.
Bárány Erzsébet, Dzsanda Galina, Kótyuk István, Libák Natália, Margitics Katalin, Csernicskó István szerk. 2008. Ukrán–magyar kisszótár. Ungvár–Beregszász: PoliPrint–KMF.
Csernicskó István–Kontra Miklós szerk. 2008. Az Üveghegyen innen. Anyanyelv-változatok, identitás és magyar anyanyelvi nevelés. Ungvár–Budapest: PoliPrint–MTA Nyelvtudományi Intézet
Csernicskó István, Hires-László Kornélia és Márku Anita szerk. 2008. „hogy ne tűnjön el a magyarság nyomtalanul ezen a vidéken” A kárpátaljai magyarság 20. századi története és mai helyzete mélyinterjúk tükrében. A Rákóczi-füzetek sorozatban. Ungvár–Beregszász: PoliPrint–KMF.


Elérhetőségünk:
Postacím: 90202 Beregszász, Kossuth tér 6., Ukrajna, Hodinka Antal Intézet.
Telefon: +380 3141 429 68, 137-es mellék (külföldről), illetőleg: 8 241 429 68, 137-es mellék (Kárpátalján belül).
Fax: +380 3141 234 62
E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.

 
a